Debreceni győzelem a Digilent Design Contest 2013 versenyen

A verseny célja egy olyan eszköz, berendezés építése volt, aminél az egyetlen követelmény, hogy a cég eszközeire támaszkodjon. A Digilent cég termékei között megtalálhatóak különféle mikrovezérlős és FPGA-s fejlesztői kártyák, kiegészítő alkatrészek, szenzorok, kijelzők, ki- és bemeneti egységek, interfész kártyák és további eszközök. A verseny szervezője a megpályázott koncepciótól függően, de nagyjából 200$ értékben bocsátott a résztvevők részére eszközöket.

Az első lépés a regisztráción való túljutás volt, ugyanis az előző évek gyakorlatával szemben az idei versenyen sokkal komolyabb előszűrést végeztek, hogy csak a legjobb projektek kerülhessenek bemutatásra. Az elkészítendő berendezés ötletét egy korábbi projektünkből merítettük, és lényegében azt a gépet kívántuk a verseny célkitűzéseinek megfelelően átépíteni. Az átépítendő gép egy Automata PCB fúró és CNC gép, ami képes egy nyomtatott áramkör (NyÁK, PCB) automatikus kifúrására vagy kimarására, illetve 3-tengelyes CNC műveletek végrehajtására. A gépet továbbra is G kóddal vezéreltük, így képes marni, fúrni, gravírozni. Továbbá kézzel is vezérelhető két joystick segítségével. Az automata PCB fúrás kétféleképpen történhet: vagy egy PCB tervező programból (Altium, Eagle, LAYOUT) generált „drill-fájl” segítségével, vagy a beépített kamera képe által. A különböző szoftverek által generált parancsfájlok értelmezését, G kóddá alakítását és a képfelismerést a LabVIEW végzi el, és ez a program küldi el a mikrovezérlőnek a G kódot. A mikrovezérlő pedig a gép vezérléséért felel, mind kézi, mind pedig automata módban.

Tehát az 4 alapvető funkció:
  • PCB fúrás képfelismeréssel;
  • PCB fúrás „drill-fájl” alapján;
  • CNC műveletek végrehajtása;
  • kézi vezérlés.
Miután sikerült a megfelelő pályázati anyagot összeállítani, és a szervezők is visszajeleztek, hogy elfogadták a jelentkezésünket, még decemberben elkezdtük az átépítést. Mivel az előző megoldás az iparban használt komponensekre támaszkodott (PLC és 24 VDC jelszint), így előbb ezeknek az illesztését kellet megoldani, továbbá a motorok léptetését megvalósítani. Ezután a mikrovezérlő program kifejlesztése (Kiss Alex), a LabVIEW program mikrovezérlővel kompatibilis verziójának elkészítése következett (Csire Gábor), végül pedig a gép átépítése a mikrovezérlős vezérlésre (Végh Attila). Közben persze a dokumentációnak is készülnie kellett, ugyanis ezeket nem csak a regisztrációkor kérték tőlünk, hanem a prezentáció előtt egy hónappal egy „félkész, az aktuális helyzetet tükröző”, egy héttel később pedig már a végleges dokumentációt kellett elküldeni. Szerencsére mivel most kevesebb elvégzendő munka volt a géppel, így sikerült mindent időben elkészíteni és leadni, így már csak az elkészült eszköz bemutatása következett május 18-án, Kolozsváron.

A verseny kétnapos volt, első napon az összes olyan csapat bemutathatta a művét, akinek sikerült egy megfelelő szintre eljutnia. Mivel idén sokkal szigorúbban bírálták, hogy a beadott hallgatói projektmunkák közül melyek kerülnek a kolozsvári döntőjébe, ezért csak 40 csapat előadását hallgatta a szakmai zsűri, szemben a két évvel ezelőttivel, amikor 80 csapat prezentált. Az előadások angol nyelven, három szekcióban zajlottak. Mindhárom szekcióból a három legjobb csapat kerülhetett be a vasárnapi döntőbe, ahol a bejutott csapatok egy hosszabb prezentációval bővebben is bemutathatták a munkájukat. A mi csapatunk az utolsó előadó volt (vagy, ahogy az egyik zsűri tag fogalmazott: you are the cherry on the cream), de még így is sikerült venni az akadályt és bejutni a másnapi döntőbe. Ez valószínűleg annak is köszönhető, hogy már az előadásunk előtti szünetben előkészítettük a gépet a prezentálásra.



Ekkor a teremben lévő majdnem minden előadó és zsűritag megnézte, hogy mit csináltunk, továbbá az előttünk lévő előadót is annyira lefoglalta a nézelődés, hogy a saját projektjüket elfelejtették előkészíteni.

AZ ELŐADÁS ELŐTTI KÉSZÜLETEK

A vasárnapi döntőben már csak a 9 legjobb csapat munkája került bemutatásra, ahol megint mi kerültünk az utolsó előadó helyre. Az összes előadás nagyon érdekes volt, komoly munkákat mutattak be a csapatok. Volt többek között, aki fizikai számításokat gyorsított fel FPGA használatával, volt dob-gép, illetve raktározó robot modellje is. Mire előadásunkhoz jutottunk, nagyon elfáradtunk, így nem sikerült olyan jó előadást tartanunk, mint előző nap. A prezentáció közben azt láttuk, hogy nem tetszik a zsűrinek. Ezután egy hosszabb véleményezés következett, végül a díjazó ceremónia. Először a rendezők és a zsűritagok kapták meg munkájukat elismerő okleveleket, majd a különböző szponzor cégek díjait és ajándékcsomagjait adták át. Kicsit csalódottak voltunk, ugyanis itt nem kaptunk semmit, másra pedig nem számítottunk. Ezután kihirdették az első három helyezettet, ahol nagy meglepetésünkre megkaptuk az első helyezést. Ennek azért is örültünk nagyon, mert az egyik zsűritaggal folytatott beszélgetés alapján kiderült, hogy a Debreceni Egyetemnek ezen a versenyen eddig nem sikerült kiemelkedő helyezést elérni. Így 80 csapat közül lettünk az Európai régió legjobbjai.

A versenyt szervező cég honlapja

További képek


Az első helyezett csapatunk és a versenyszervezők

 A gépet építették:
  • Bodnár Bence 
  • Csire Gábor
  • Juhász István
  • Kádár Béla
  • Kiss Alex
  • Végh Attila
A versenyen részt vettek:
  • Csire Gábor 
  • Végh Attila
Konzulensünk, munkánk szervezője, vezetője Dr. Misák Sándor főiskolai docens volt, akinek szeretnénk ezúttal is megköszönni munkáját.
Szeretnénk köszönetet mondani a Fizikai Intézet vezetőségének (elsősorban Dr.. Cserpák Ferenc adjunktus úrnak), akik anyagi támogatást nyújtottak a projekt sikeres megvalósulásához.